Az összes száraz kutyatáp több mint 90%-a egy a múlt század 30-as éveiből származó módszerrel készül
A főzés, párolás, dinsztelés, grillezés, zsírban sütés és sütés mindenki által ismert módszerek. Azonban vannak a kevésbé ismert elkészítési módok is, és az így készült élelmiszereket majdnem mindenki kóstolta már vagy fogyasztja rendszeresen. Ide tartoznak többek között a reggelire fogyasztott gabonafélék, amelyeket például karikák, golyók, párnácskák és pelyhek formájában a Kellogg’s és a Nestlé kínál. Ezeket extrudálással, egy a tésztaféléknél használt gyártási eljárással állítják elő, amelyet az 1930-as években vezettek be.
A száraz kutyatápokat a reggeliző pelyhekhez hasonlóan készítik
Ezzel a már meglehetősen elavult eljárással gyártják még manapság is a legtöbb száraz kutyatápot.
Ha hús is van az összetevők között, akkor az többnyire húsliszt. Ez egy a német szövetség által támogatott fejlesztést lezáró jelentésből derül ki, amely szerint az extruderbe kerülő összes összetevőnek csak mintegy negyede lehet friss hús (ennek technikai okai vannak). A magas hústartalmú extrudált száraztáp ennek megfelelően legfeljebb csak 25% friss húst tartalmazhat.
Miért fontos ez? Nos, a húsliszt nyilvánvalóan csekélyebb értékű, mint a friss hús, mivel hő és nyomás hatására jön létre. Ennek során máris sok értékes tápanyag veszik el, amelyeket különösen a hús természetes leve tartalmaz. A húsból ezen felül kivonják a természetes zsírtartalmat is. A lényeget összefoglalva: Az élelmiszer minden újabb melegítése csökkenti annak minőségét.
| Így készül a húsliszt! A friss húst nagy nyomással működő üstben, legalább 133°C-on és 3 bar nyomás mellett, legalább 20 percig csíramentesítik. A hús ezután egy vákuumos szárítóba kerül, ahol 100-125°C-os hőmérsékleten kivonják belőle a húslét. A vákuumos szárító után a szárított nyers masszát egy présbe helyezik, ahol kb. 200 bar nyomáson eltávolítják belőle a természetes zsiradékot |
A száraztápban található húsliszt kétszer esett át melegítésen, a szárazeledelekben található friss hús csak egyszer
Vannak azonban modernebb elkészítési módok is, mint például az FSG eljárás, amelynek során a friss húst addig párolják alacsony hőmérséklet mellett saját húslében, míg végül elkészül belőle a száraz kutyaeledel. Ez természetesen nem túlságosan kedvező minden olyan száraztáp gyártónak, aki a tápját továbbra is extrudálással készíti. Ezen gyártók közül egyesek ezért kitaláltak egy trükköt, amellyel versenyképesek maradhatnak. A sajtoláshoz szükséges húsliszt előállítását úgymond előkészítő műveletként tüntetik fel.
Ezt a következő megfontolásból teszik: Ha a gyártási folyamat a friss hússal kezdődik, akkor az extrudált kutyatápot magas frisshús-tartalmú tápként lehet reklámozni. Véleményem szerint ez megtévesztés, mivel a friss húsból először húslisztet kell készíteni, egyébként nem is működik az extruder.
| Friss csirkehús | Csirke húsliszt |
|---|---|
 |  |
| Magas nedvességtartalom | Alacsony nedvességtartalom |
| Kizárólag hús és bőr kombinációja, csonttal vagy csont nélkül | Az alapanyagok és azok minősége igen változó |
| Alacsony hamutartalom | Magas hamutartalom |
| Emberi táplálék forrása | Állateledelként való használatra alkalmas |
| A fehérje emészthetősége kb. 95% | A fehérje emészthetősége kb. 61% |
| kb. 65 (g/kg fehérje) lizint, egy létfontosságú aminosavat tartalmaz | kb. 41 (g/kg Protein) lizin |
| Több A,D,E vitamint tartalmaz | Kevesebb A,D,E vitamint tartalmaz |
| Több kreatint tartalmaz, amely elősegíti a sejtek energiaellátását | Kevesebb kreatint tartalmaz |
Gyomorcsavarodás az extrudált száraztáptól
A folyadékba helyezett extrudált száraztáp úgy viselkedik, mint a reggeliző pelyhek: Bizonyos idő elteltével megduzzad. Ha ez a duzzadás a gyomorban történik, akkor kitágul és úgynevezett puffadt has érzést okoz. Számos különböző tanulmány igazolja, hogy a megduzzadó száraztáp a kutyáknál gyakran halálos kimenetelű gyomorcsavarodást okozhat. Ez különösen a nagyobb kutyákat érinti.
Eddig csak egy megbízható elkészítési eljárás van, amelytől nem duzzad meg a száraztáp, ez pedig az FSG eljárás. Az olyan gyártási eljárások, mint a sütés vagy a pelletálás (hidegen sajtolás) nem nyújtanak biztosítékot arra, hogy az így előállított kutyatápok nem duzzadnak meg. A duzzadási tesztek azt mutatták, hogy a sütési eljárással készült és a pelletált (hidegen sajtolt) kutyatápok megduzzadnak.
A gyomorcsavarodás megelőzése érdekében egyes kutyatartók vízbe áztatják a száraztápot, mielőtt odaadják a kutyának. A száraztáp beáztatásával azonban egy pépes állagú eledel keletkezik, amely már egyáltalán nem egyeztethető össze egy húsevő természetes táplálkozásával.
Összefoglalás
Manapság a legtöbb száraz kutyatápot úgy készítik, mint a reggeliző pelyheket. Ez a gyártási eljárás az extrudálás, amelyet a tésztafélék gyártásánál vezettek be a múlt század 30-as éveiben.
A kutya számára az egyik legfontosabb táplálék kétségtelenül a hús. Az extrudált kutyatápok esetében a magas hústartalmat csak húsliszttel lehet elérni, amely egyértelműen alacsonyabb értékű, mint a friss hús. Mielőtt az extrudált száraztápot hő és nyomás segítségével elkészítik, az ehhez használt húslisztet magát is magas hő és nyomás használatával állítják elő. Ennek során fontos tápanyagokat vonnak ki a húsból, amelyek elsősorban a húslében találhatók. A FSG eljárás egy olyan ismert eljárás, amely során a friss húst saját húslében addig párolják, amíg elkészül a szárazeledel.
Az FSG eljárással folytatott versenyben egyes gyártók kitaláltak egy trükköt arra, hogy az extrudált kutyatápot is látszólag magas frisshús-tartalmú tápként reklámozhassák. A húsliszt előállítását is az extrudálás részeként tüntetik fel. Véleményem szerint ez megtévesztés, mivel a friss hús technikai okokból az extruderbe helyezett összes összetevőnek csak kb. egy negyedét teheti ki.
Az extrudált száraztáp megduzzad a kutya gyomrában, amely gyomorcsavarodást okozhat, és ez gyakran halálos kimenetelű. Az FSG eljárás az egyetlen megbízható elkészítési mód annak érdekében, hogy a száraz kutyaeledel ne duzzadjon meg.
