A nyers hússal történő etetés a fajtának leginkább megfelelő, ezáltal a legegészségesebb táplálkozás egy kutya számára. Ez elfogadhatónak tűnik, hiszen a kutya a farkastól származik. Egy 2002-ben végzett genetikai tanulmány szerint a házi kutya eredete kb. 15.000 évvel ezelőttre tehető (https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12446907). Ezért lehet az, hogy a mai kutyagenerációval már barátságban megoszthatjuk saját lakhelyünket. Ez még egy háznál nevelt farkas esetében sem lenne lehetséges. De hogyan változott a táplálékigény a generációk során?
Elég egy rövid pillantást vetnünk a kutya fogazatára, és felismerhetjük a szemfogakat és a tépőfogakat. Egy növényevő fogazata egészen másképp néz ki. Ugyanez a helyzet az emésztőszervekkel, amelyek a farkasból kutyává történő átalakulás során változatlanok maradtak. A kutyának tehát továbbra is ragadozóra jellemző fogazata és emésztőszervei vannak. A farkas és a kutya táplálékigényét érintő kis összehasonlításunkban azonban van egy bökkenő: A kutya nem üldözi a reggelijét! Rendszeresen megkapja a táplálékát, anélkül, hogy tennie kellene bármit is érte.
Nyersetetés farkas módra?
Vissza a természethez, de mégsem a természetben élni, ez éppen olyan ellentmondásos, ahogyan hangzik. A farkas életét nagyrészt a táplálékszerzés teszi ki. És a természet nincs ebben mindig a segítségére. A hó és az aszály is nehezíti a vadászatot. A farkas azonban optimális körülmények között is csak korlátozottan sikeres a vadászatban. Csak a próbálkozások mintegy tíz százalékában jut táplálékhoz (https://chwolf.org/woelfe-kennenlernen/biologie-ethologie/jagd-und-fressverhalten). A farkas ezért sokszor kénytelen éhezni, gyakorta akár napokig is. Annak érdekében, hogy áthidalja a következő sikeres vadászatig tartó időszakot, szívesen tölti meg a hasát akár a testsúlya 20 százalékának megfelelő táplálékkal (összehasonlításként a BARF étrenden tartott kutyák csupán testsúlyuk 2-3 százalékának megfelelő ételt kapnak). A farkas természetes táplálkozása a fentieknek megfelelően nemcsak húsevésből áll. Inkább a napokig tartó éhezés, majd óriási megerőltetés és végül a nagy mennyiségű hús elfogyasztásának kombinációja. Mi pedig leredukáljuk ezt az egészet meghatározott mennyiségű hús rendszeresen történő etetésére, és ezt „fajtának megfelelő nyers etetésnek“ nevezzük.
A zsákmányállat szimulálása kutyánk számára
A zsákmányállat nemcsak húsból áll. Ezért a BARF táphoz a fehérjén kívül szükség van még szénhidrátokra, zsírokra, ásványi anyagokra és vitaminokra. A zsákmányállat megfelelő szimulálásához minden egyes összetevő csak a táp egy bizonyos részét teheti ki. Ha ez sikerül, akkor valóban kiegyensúlyozott BARF tápot tudunk adni kutyánknak.
Azt gondoljuk, hogy ez nem jelenthet problémát, hiszen a szaküzletekben kaphatók gyümölcsökből, zöldségekből, ásványi anyagokból és gyógynövényekből álló kész keverékek. Sőt, csontliszt, tojáshéjpor és hidegen sajtolt olajak is kaphatók. A legelvetemültebb BARF hívők részére még marha- és bárányvért is találtunk, kis üvegcsékbe töltve.
Ezután jön a természetes és egészséges BARF táp összeállítása. A saját kezűleg készítés szépsége: Az ember tudja, hogy mi kerül a tápba! De valóban tudjuk ezt a gyümölcsökből, zöldségekből, ásványi anyagokból és gyógynövényekből álló kész keverékek használatakor? Honnan származik tulajdonképpen a BARF hús és higiéniailag kifogástalan-e? Mindegy, hisz a legtöbb száraz- és nedvestáp címkéjén található összetevőket senki nem olvassa.
Elkezdjük kiolvasztani a húst a hűtőszekrényben. Közben előkészítjük az elektronikus mérleget és az internetről származó BARF receptet. Miután a hús kiolvadt, és a kiegyensúlyozott tápláláshoz szükséges összes összetevőt odakészítettük a mérleg mellé, következik a táp egyes komponenseinek pontos kimérése. A mérés során lehetőleg ne kövessünk el hibát, mivel Prof. Dr. med. vet. Jürgen Zentek, a Berlini Szabadegyetem Állatélelmezési Intézetének igazgatója szerint: „A saját keverék készítése során problémát jelent az egyes komponensek ingadozó tápanyagtartalma, így a táp tápanyagtartalma maga is változó lehet. Az igénynek megfelelő, kiegyensúlyozott recept szükséges az állat egészségének hosszú távú megőrzéséhez.“
Tehát a táp egyes komponenseit ne hasraütésszerűen vagy érzés után adagoljuk, és a kóstolás itt szintén nem jön szóba, ahhoz túlságosan rossz szagúak a belsőségek. Minden egyes etetéskor a fentiek szerint frissen elkészíteni az eledelt, igen körülményes, ezért rászánunk egy délelőttöt és előkészítjük a BARF menüket a következő 14 napra, amelyeket azután lefagyasztunk.
Ezzel az erővel tulajdonképpen vehetnénk akár fagyasztott BARF menüket is. Ezzel megspórolnánk az egyes BARF összetevők megkeresését, megvásárlását és idejében történő utánrendelését, a pontos kimérést, a fagyasztást, és természetesen: nem kell törődnünk a kiegyensúlyozott receptúrával. Ezt megteszik helyettünk a szakértők, akik gondoskodnak az igénynek megfelelő, kiegyensúlyozott receptúráról, ingadozó tápanyagtartalom nélkül.
Jobb nem is lehetne, gondoljuk, aztán rákeresünk az interneten, és rátalálunk a Stiftung Warentest 2019/06 számú magazinjára. Ebben a kiadásban többek között a kész BARF menük teszteredményeit is közzétették. A teszt végkövetkeztetése: „A kész BARF menük kiegyensúlyozottsága nem ér fel sok konzerv tápéval, derült ki a teszt során.“ (https://www.test.de/Nassfutter-Hund-Test-4817396-4819621)
Dibo – Menü marhahúsból, szívből, gabonából és zöldségekből
„Számtalan tápanyag hiányzik: … túl kevés a kálium, az A és D vitamin – és túl kevés a fehérje.“ „Egyértelműen enterobaktériumokkal szennyezett.“*
Petman – Barf-in-One komplett menü, lóhússal
„… túl kevés szelén, kevés kálium, kalcium és foszfor.“*
Procani – Marha komplett menü
„… A linolsav azonban túl kevés, ahogy a B1, D, E vitaminok is.“ „A teszt során a legnagyobb mértékű E. coli baktérium szennyezettség.“*
Tackenberg – BARF menü lóhússal és lüneburgi pusztaburgonyával
„… túl kevés A és D vitamin, kalcium, réz, szelén és jód. Igen egyértelműen enterobaktériumokkal szennyezett.“*
ZooRoyal – Hector & Paula csirke komplett menü
„… túl kevés A és B1 vitamin, túl kevés réz, azonban a kalcium igény hatszorosát tartalmazza.“ „Egyértelműn csírával szennyezett.“*
* Forrás: Stiftung Warentest 06/2019
Nyugtalanítónak találjuk, hogy a kész BARF menük csaknem valamennyi fent említett gyártójánál baktériummal volt szennyezett a hús.
A Stiftung Warentest javaslata: „Azokban a háztartásokban, amelyekben gyenge immunrendszerű személyek, idősek, várandós nők vagy kisgyermekek élnek, inkább ne etessük nyers hússal az állatokat, mivel az betegséget előidéző csírákat tartalmazhat, amelyek emberre is átadhatók.“
Forrás: https://www.test.de/Nassfutter-Hund-Test-4817396-4819621
A Zürichi Egyetem 2019-es tanulmányában a BARF menüket multirezisztens baktériumok jelenlétére vizsgálták. Minden második BARF menüben találtak ilyet.
Forrás: https://www.media.uzh.ch/de/medienmitteilungen/2019/Barfen-Futter.html
Végkövetkeztetés a BARF etetésről: A BARF hús baktériumokkal való szennyezettsége eszünkbe juttatja, hogy miért is főzzük meg a friss húst, és visszahoz minket a valóságba. A BARF egy vonzónak látszó etetési koncepció, amely azonban csak igen sok ráfordítással valósítható meg, mivel nyilvánvaló, hogy a kész BARF menük használatára építő könnyű út nem járható.
A Stiftung Warentest a kutyák számára egyedi táplálkozási tervet javasol, amelyet képzett állatorvos állított össze, és egy példán keresztül be is mutatja, mennyire bonyolult egy valódi BARF recept: „A modellben szereplő kutya 15 kilogramm súlyú, közepesen aktív, és naponta 724 kilokalóriára van szüksége. Egy napi BARF ételadag a következőképpen nézne ki a számára: 140 gramm marha izomhús (8 százalék zsírtartalom), 45 gramm zöld pacal, 50 gramm marhavese, 10 gramm csirkenyak, 20 gramm sovány túró, 40 gramm ásványmentesített zabpehely, 50-50 gramm sárgarépa, cukkini, alma és banán, 10 gramm napraforgóolaj, 5 gramm lazacolaj, 2 gramm tojásfehérje por (39 százalék kalciummal, 1 százalék foszforral), egy darab 25 milligramm cink tabletta és 1,5 milligramm réz tabletta, 2,25 darab 100 mikrogramm jód tabletta, 2 gramm tőkehalmájolaj (110 000 N.E. A vitamin és 8 100 N.E. D vitamin 100 grammban).“
Forrás: https://www.test.de/Nassfutter-Hund-Test-4817396-4819621
FSG, a BARF alternatívája
Szívesen kipróbálnánk a BARF etetést. Ellene szól azonban az, hogy elég körülményes, és fennáll a kockázata, hogy megbetegszünk a baktériumoktól. A BARF alternatívájaként az FSG mellett döntöttünk. Miért?
Az FSG eljárással készült kutyaeledeleket az egyik legnevesebb németországi vizsgáló szervezet rendszeresen ellenőrzi mikrobiológiai és kémiai szempontból.
Az FSG eljárással készült kutyaeledeleket többek között enterobaktériumokra és E. coli baktériumokra is ellenőrzik. Ezek azok a baktériumok, amelyek a Stiftung Warentest talált néhány BARF menüben (lásd fent).
További tesztekkel vizsgálják, hogy
- a reklámozott friss hús tartalom tényleg felhasználásra került-e az elkészítés során,
- az összetétel feltüntetése megfelelő-e és
- az FSG eljárással készült kutyaeledelek ártalmatlanok-e az alábbiak vonatkozásában
- nehézfémek (arzén, ólom, higany és kadmium),
- mikotoxinok (aflatoxin B, G és ochratoxin),
- csírák és baktériumok (szalmonella, prezumptív Bacillus cereus, Clostridium perfringens és sztafilokokkusz), valamint
- mikroorganizmusok (élesztők és penészgombák).
Ez semelyik másik gyártási eljárás esetén sem történik meg. Számunkra az egyik legnevesebb németországi vizsgáló szervezet rendszeres és független vizsgálatai a biztonság érzését adják a sok csírával és baktériumokkal szennyezett BARF menü miatt bennünket ért sokk után. A vizsgálatokból azt is megtudhatjuk, hogy a húsfehérjék valóban friss húsból származnak, és nem húslisztekből.
A BARF és az FSG hasonlóságai
A BARF és az FSG elkészítési módok közötti legnagyobb hasonlóság a friss hús. Mind a BARF etetők, mind pedig az FSG kedvelői húsevőknek tekintik kutyájukat, akit elsősorban tápanyagokban gazdag friss hússal szeretnének táplálni, hogy tartósan egészséges maradjon. A nehezen emészthető gabonák, vagy a tápanyagokban szegény, íztelen húslisztek sem a BARF etetők, sem pedig az FSG kedvelői számára nem jöhetnek szóba.
A két csoport közötti másik nagy hasonlóság az összetevőkbe vetett bizalom. A tápot saját maguk elkészítő BARF etetők tudják, hogy milyen alapanyagokat használnak fel. Az FSG eljárást kedvelők viszont tudják, hogy a címkén feltüntetett összetevők ténylegesen megtalálhatók a kutyaeledelben, mivel ezt az egyik legnevesebb német vizsgáló szervezet rendszeresen ellenőrzi.
További hasonlóságok a BARF és az FSG között a magas tápanyagtartalom, a kiváló íz és jó emészthetőség. Itt véget is érnek a hasonlóságok. Míg a BARF etetők a kutyájukban az ősi ragadozó állatot látják, és ennek megfelelően etetik, az FSG kedvelői kutyájukat családtagnak tekintik, és a saját ételüknek megfelelő színvonalon etetik.
Az FSG az emberi táplálék egyik elkészítési módja
Az FSG története igazán izgalmas. Ha utánaolvasunk, azt találjuk, hogy az FSG, mint eljárás, nem az állateledel iparból indult, hanem a konyhából. Az előzménye az a kívánság volt, hogy a kutyaeledel is elkészíthető legyen az emberi ételekhez hasonlóan, mivel a kutya élettere a család. A legjobb barátjának pedig mindent meg szeretne adni az ember, ugye?
Ehhez az emberi táplálék elkészítéséből indultunk ki, és a sztárséfek válogatott módszereit vettük alapul ahhoz, hogy a húst a húslé segítségével ízletesebben és egészségesebben készíthessük el. Ezt az egészet alakítottuk azután a kutya igényeihez. Így keletkezett az FSG, a kutyaeledelek emberi táplálék szintjén való elkészítési módja.
A BARF ugyanúgy, mint az FSG egy életszemlélet
A BARF etetés a múltat idézi. Az odakészített zsákmányállat a kutya számára a sikeres vadászat és az ezzel járó erőfeszítések nélkül csak egy finom eledelt jelent. A kutya nem érzi át, amit a BARF etetés ígér, vagyis a természetes táplálkozást.
Az FSG ezzel szemben a jelenre koncentrál. Nem próbál meg úgy tenni, mintha a kutyának lehetősége lenne farkas módra megélni a táplálkozást. Az FSG kedvelői elfogadták, hogy a kutya már nem élheti egy farkas életét, egyúttal a kutya különböző életterületeken mutatott jólléte számukra az egyetlen és valódi út a tartós egészséghez. Kutyájukat úgy kezelik, mint a legjobb barátot, egy egyenrangú családtagot, ezért saját színvonaluknak megfelelően szeretnék etetni is.
Végkövetkeztetés: BARF és FSG
A BARF és az FSG többet jelentenek, mint egészséges kutyaeledelt.
A farkas táplálkozási szokásaihoz való igazodással a BARF azt az igényt testesíti meg, hogy a kutyának visszaadja származása azon részét, amely a háziasítás során elveszett. Ez az elképzelés sajnos távol áll a valóságtól. A kutya az elmúlt 15000 évben olyan mértékben idomult az emberhez, ahonnan már nincs visszaút. Ami tehát a BARF etetés ötletéből megmarad, az a kutya számára ízletes és egészséges táplálék, különösen mivel a hús az alapja, ami a kutya alaptermészetének megfelel. Mint azt kénytelenek voltunk megtapasztalni, a BARF etetés rendkívül körülményes, a kész BARF menük pedig a csíra- és baktériumszennyezettség miatt kevésbé ajánlatosak. A csíra- és baktériumszennyezettség nem is annyira a kutya számára jelent problémát, inkább az emberre nézve. Szerencsétlen esetben a gazdi a kutyája BARF etetése miatt meg is betegedhet.
Az FSG a BARF etetéssel szemben a jelenre koncentrál. Így az FSG eljárással készült kutyaeledel a kutya egészséges életminőségének része. Ez túlmutat a testi jólléten, és megában foglalja a kutya lelkiállapotát és szociális helyzetét is. ennek megfelelően az egészség akkor érhető el, ha a kutya semmilyen téren sem számít alacsonyabb rendűnek, mint a többi családtag.
Az FSG koncepciója meglátásunk szerint a kutya egészségének teljesebb körű biztosítására törekszik, mint az BARF etetés ötlete. A kutya manapság már lehet egyenértékű családtag, azonban nem élhet független életet. A gazdi által a konyhában nagy műgonddal elkészített szimulált zsákmány nem jelent a kutya számára tényleges megelégedést, mivel nem saját maga ejtette el azt. Csak a független élet látszatát akarja kelteni.
Az FSG eljárással készült eledelek ezen felül csíra- és baktériummentesek, illetve az eltarthatóságuk is sokkal hosszabb, mint a BARF eledeleknek. Az a tény, hogy az egyik legnevesebb német vizsgáló szervezet rendszeresen ellenőrzi az FSG eljárással készült eledelek alapanyagait, átláthatóságot nyújt, valamint biztosítja az alapanyagok minőségének és mennyiségének megfelelőségét, illetve óvja a kutya és gazdája egészségét.
Pro és kontra
| Kérdések | BARF | FSG |
| Friss hús | Fő összetevő | Fő összetevő |
| Baktériumok és csírák | lehetséges | nem, Németország egyik legnevesebb vizsgáló szervezete teszteli |
| Összetevők | saját elkészítés esetén átlátható | átlátható, mivel az összetevőket Németország egyik legnevesebb vizsgáló szervezete ellenőrzi és igazolja |
| Az igényeket kielégítő, kiegyensúlyozott receptúra | legjobb, ha képzett állatorvos készíti el | a törvényi előírásoknak megfelelő |
| Ingadozó tápanyagtartalom | nem, ha minden megfelelő van kimérve | nem, Németország egyik legnevesebb vizsgáló szervezete ellenőrzi |
| Tápanyagtartalom | nagyon magas | nagyon magas |
| Élvezeti érték | maximális, mivel húsból készül | maximális, mivel húsból készül |
| Emészthetőség | magas, mivel húsból készül | magas, mivel húsból készül |
| Fogkőképződés | alacsony, mivel alig tartalmaz szénhidrátokat | alacsony, mivel alig tartalmaz szénhidrátokat |
| Túlsúly kockázata | alacsony, mivel alig tartalmaz szénhidrátokat | alacsony, mivel alig tartalmaz szénhidrátokat |
| Elérhetőség | online és szaküzletben | online és szaküzletben |
